A csapágyfűtés a működésük velejárója. A csapágy általában olyan termikus egyensúlyi állapotot ér el, amelyben a keletkezett hő egyenlő a disszipált hővel, így stabil hőmérsékletet tart fenn a csapágyrendszeren belül.
A motorcsapágyak maximális megengedett hőmérséklete 95°C, figyelembe véve az anyagminőséget és a felhasznált zsírt. Ez a határérték biztosítja, hogy a csapágyrendszer stabil maradjon anélkül, hogy jelentős hőmérséklet-emelkedést okozna a mag nélküli motor tekercseiben.
A csapágyak hőtermelésének elsődleges forrása a nem megfelelő kenés és az elégtelen hőleadás. A gyakorlatban a csapágykenési rendszer akadozhat különböző működési vagy gyártási hibák miatt.
Az olyan problémák, mint például az elégtelen csapágyhézag, a csapágy és a tengely vagy a ház közötti laza illeszkedések, szabálytalan mozgáshoz vezethetnek; súlyos eltolódás a tengelyirányú erők miatt; és a nem megfelelő illesztések a kapcsolódó alkatrészekkel, amelyek megzavarják a kenést, mindez túlzott csapágyhőmérséklethez vezethet a motor működése során. A zsír lebomolhat és meghibásodhat magas hőmérsékleten, ami a motor csapágyrendszerének gyors katasztrofális meghibásodásához vezethet. Ezért az alkatrészek illeszkedésének és hézagának pontos ellenőrzése döntő fontosságú a motor tervezési, gyártási és karbantartási szakaszában.
A tengelyáram elkerülhetetlen kockázatot jelent a nagy motoroknál, különösen a nagyfeszültségű és változtatható frekvenciájú motoroknál. Jelentős veszélyt jelent a mag nélküli motorok csapágyrendszerére. Megfelelő enyhítés nélkül a csapágyrendszer másodperceken belül megsérülhet a tengelyáram miatt, ami órákon belül széteséshez vezethet. A probléma korai jelei közé tartozik a megnövekedett csapágyzaj és -melegedés, amit a zsír meghibásodása követ, majd röviddel ezután a csapágykopás, amely a tengely beszorulását okozhatja. Ennek megoldására a nagyfeszültségű, változtatható frekvenciájú és kisfeszültségű, nagy teljesítményű motorok megelőző intézkedéseket hajtanak végre a tervezés, a gyártás vagy az üzemeltetés szakaszában. Az általános stratégiák közé tartozik az áramkör megszakítása (szigetelt csapágyak, szigetelő végsapkák stb. használata) és az árameltérítés (földelt szénkefék használata az áram elvezetésére a csapágyrendszerből).
Feladás időpontja: 2024.11.25